A Gófer Kft elsődlegesnek tartja, az épületfizikai elvárásoknak mindenben megfelelő lakóházak építését, mivel kiemelten kezeli Megrendelői érdekeit.

Aki hosszútávra tervez, annak figyelembe kell vennie ( a mai energia ínséges időben), az épületfizikával foglalkozó szakemberek kutatási eredményeit (l.:"Gófer technológia/Épületfizika"). Tudatlan kivitelezéssel a legjobb építőanyagokból összerakott épület is sok gondot okoz építtetőjének.

Azt,hogy a  tervezőasztalon kiszámított hőtechnikai, energetikai értékeket sikerült-e a kivitelezés során megvalósítani, mérésekkel lehet (kellene) igazolni.

A mérési eredményekkel tudja bizonyítani lakóháza igazi értékét!

Mi bátran megmérjük az általunk kivitelezett házakat.

Ezt megtesszük az Önével is, ha szeretné tudni a beruházás ár-érték arányát, ami fontos meglévő épület vétele,vagy eladásakor is.

Épület fizika
Talán elsőre kicsit fura és idegen kifejezés lehet egy faházas honlapon fizikával foglakozni, azonban biztos vagyok abban, hogy ezen írás minden tekintetben érdekes lesz mire a sorok végére érnek és megértik, hogy igen fontos épület fizikával foglalkozni.
Rövidke storym ezen témakörrel úgy kezdődött, hogy még a kilencvenes évek közepén egy lakott tetőtérben eltöltött napok alatt észrevettem, hogy a szél lökéshullámait érezni lehetett a konnektorokban. Természetesen a téli időszakban azt is éreztem, hogy nem igazán van meleg a tetőtérben, pedig a gázkazán folyamatosan ment. Azt gondoltam, hogy a gáznak nincs elég kalória tartalma talán. Ezen élmények után évek múltán az egyik tetőfedő kereskedő barátomnál látogatást tettem és felfigyeltem egy prospektus mondatára melyen ez állt: Dörken Maxx Plus tetőfólia – a szélzáró tető. Hazaérvén elgondolkodtam a mondaton és egy telefonbeszélgetés után már a barátom be is szervezett a Dörken Kft. következő előadására. Innentől kezdve a fejemben a sok kavargó gondolatot mely a tetőtérben tapasztaltak óta foglalkoztatott, minden tisztába került.
Azóta is folyamatosan fejlesztjük tudásunkat az épület fizika tudományával.
A fent leírtakkal szerintem hazánkban és külföldön is sokan találkozhattak, ennek a tudás és ismeretanyagnak vázlatos átadásával próbálunk most kísérletet tenni.

Bizonyára felmerül mindenkiben a kérdés, mit keres a fizika házunkban.
Egy biztos a nyílászáróink becsukásával nem szorítottuk ki az fizika törvényeket házunkon kívülre.
Az alapproblémák ( és ez hazánkra is vonatkozik ) a tetőtér beépítésénél kezdődtek. Nem volt semmilyen tapasztalatunk korábbi időkről, hiszen eleink tetőtérben nem laktak. Mivel az igények, idő és kor fejlődik illetve az anyagi lehetőségei az építőknek korlátozottakká váltak, adódott a lehetőség, használjuk az egyébként is meglevő tetőteret. Ezt mint Gófer Kft. annyival kiegészítem, hogy a 90 –es évektől megjelentek az „ amerikai gyorsházak”, melyek réteges szerkezetűek voltak , mivel réteges szerkezetűek voltak ezek a házak hasonlóan a tetőtéri szerkezethez egy helyre sorolhatóak, mindegy, hogy függőleges külső falszerkezetről beszélünk vagy valamilyen hajlásszögű réteges tetőszerkezetről.

Szemléltetése az épület fizikai törvények, amik a lakókat körbe veszik

Nagyszüleinknek nem volt gondjuk, problémájuk, hiszen a szél átfújt a padláson - és talán egy kis porhó is bekerült a födémre – és kiszellőztette azt.
Miután megjelentek a tetőtéri beépítések már a cserép alá tettek párazáró mezőgazdasági fóliát és a szarufák közeit ellátták szigetelő anyaggal. Itt kezdődtek a problémák, mivel semmilyen szakember nem tudta megmondani mit és milyen sorrendben kell elhelyezni. Aztán már akadt olyan szakember, tervező aki pontosan előírta a sorrendet. A lényeg mindig a fólia és szigetelőanyag körül mozgott és mozog most is.

Kétszeresen kiszellőztetett tetőszerkezet ( hideg tető )

Egyszeresen kiszellőztetett tetőszerkezet ( meleg t

Ebben az időben úgynevezett kétszeresen kiszellőztetett tetőszerkezeteket alakítottak ki,
több kevesebb sikerrel és megfogalmazódott az igény, hogy tetőterünkben a környezeti hatások milyenek is legyenek. Megvédjen a tetőszerkezet kívülről a naptól, esőtől, széltől, zajtól, belülről meleg legyen minél kevesebb energiát használjon, szél ne fújjon át rajta, pára ne csapódjon ki a falon.

Házunkat érő környezeti hatások

Sajnos a kétszeresen átszellőztetett tetők nem bizonyultak a leggazdaságosabbnak, magas fűtési számlák igazolták ezen állításokat. De vajon ennek mi az oka, hiszen a szarufák között ott a szigetelés. Növeljük meg annak nagyságát – volt aki ezzel kísérletezett barátai tanácsára, sajnos ezzel csak éppen kicsit segített a dolgon. A kilencvenes évek végén – ezredfordulón megjelentek a páraáteresztő fóliák, hogy ez miért volt fontos a következő ábrával megmagyarázom.

például: 1m hosszú, 1mm széles hézag 10-szeres energiaveszteséget okoz.
A 20cm-es hőszigetelés mintha mindössze 2cm-es lenne!

Tehát amennyiben a levegő járja a szigetelőanyagomat, akkor annak szigetelő képessége 10 % -ra csökken. Ez a magyarázata annak, hogy ez a fajta rétegrendi kialakítás nem energia takarékos, pláne nem a most. Mindamellett van mégy egy fontos tudnivalója az ilyen rétegrendnek, mégpedig az, hogy a tetőformája jelentősen meghatározza annak szakszerű kivitelezését. Minden tetőáttörésnél be illetve ki kell vezetni a levegőt, ami nagyon pontos szakszerű kivitelezést igényel.
Hatalmas előre lépés volt a páraáteresztő fóliák megjelenése, hiszen ezzel a tulajdonságú tetőfóliákkal már a teljes szarufaközt ki lehetett szigetelni és nem kellett a szigetelőanyagba bevezetni a levegőt. Ebből adódóan a szigetelőanyagnak nem csökkent a szigetelő képessége 10 % -ra, fontos azonban megjegyezni itt optimális szakszerű kivitelezésről beszélünk.

Fontos mértékegység az anyagok páraáteresztő képessége
• Egyenértékű (összehasonlítható) diffúziós légrétegvastagság
µ x rétegvastagság (m) = Sd
• Például szolgáljon egy 14 cm kőzetgyapot Sd értéke:
µ = 1
rétegvastagság = 14 cm ( 0,14 m )
Sd = 1 x 0,14 m = 0,14 m

• Egy másik példa egy 0,2 mm PE ( takaró fólia )
µ = 100.000
rétegvastagság = 0,2 mm ( 0,0002 m )
Sd = 1 x 0,0002 m = 20 m